a) Fogadjuk el a Bibliát teljes egészében mint az igazság tanúját és mércéjét. Mind a Biblia elején, mind pedig a végén ott van ez a határozott felszólítás: "Hozzá ne tégy, el se végy"! Ne hagyjuk figyelmen kívül az Ige egyetlen tanácsát sem, és ne is tegyünk hozzá semmit a magunk véleményéből. Ugyanígy, ha bármit hallunk vagy olvasunk, hasonlítsuk össze a Bibliával, és így állapítsuk meg, hogy igazság-e az, amit állítanak.
V.Móz. 4:2: "Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek. "
Jel. 22:18-19: "Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra;
És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, a mik e könyvben megírattak. "
Ésa. 8:20: "A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak azok, a kiknek nincs hajnalok"
Az eredeti szöveg így szól: "A tórára" - a törvényre, azaz az írott kinyilatkoztatásra - "és a bizonyságtételre," - az ezen alapuló tanításra - "hallgassatok!" Akik nem ezzel összhangban szólnak, azoknak "nincs hajnaluk", azaz Istentől való, világosságot és életet adó tanításuk, üzenetük. Isten gondolatai, kijelentései ugyanis változhatatlanok, mivel tökéletesek (Jak. 1:17; Zsid. 13:8; Zsolt. 11:7-8), ezért Isten soha nem mond mást, vagy ellentéteset korábbi kinyilatkoztatásaihoz képest.
b) Amikor a Bibliát kézbe vesszük vagy igehirdetést kívánunk hallgatni, mindig gondoljunk arra, hogy a mindenható Isten jelenlétébe kerülünk, mert az ő szavát fogjuk hallani. Tanúsítsunk ehhez méltó, tiszteletteljes magatartást. Teremtsünk csendet, áhítatot a gondolatainkban és töltsön be bennünket az igazság megismerésének őszinte vágya.
Zsolt. 119:18, 169: "Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.", "Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint."
c) Annak tudatában, hogy pusztán saját értelmi képességeinkkel nem tudjuk megérteni Isten beszédét, a tiszteleten túl, kérjük a Szentlélek segítségét is, aki egyedül tudja tökéletesen megértetni velünk az igazságot. Sohase vegyük kézbe a Bibliát a Szentlélek segítségét kérő ima nélkül! Ha a körülmények (pl. utazás, idegen környezet) nem tesznek mást lehetővé, magunkban fohászkodjunk, és így nyissuk meg Bibliánkat.
I.Kor. 2:11: "Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely ő benne van? Azonképen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke. "
Kol. 4:3: "Imádkozván egyszersmind mi érettünk is, hogy az Isten nyissa meg előttünk az íge ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát, a melyért fogoly is vagyok"
d) Ne veszítsük el a kedvünket és türelmünket, ha nem értünk meg mindent azonnal, és eleinte kicsit nehezebben igazodunk el a Bibliában. Bizonyos fáradságba, keresésbe kerül, míg megértjük Isten csodálatosan tiszta és magas gondolatait, amelyektől oly messzire eltávolodtunk. Értelmünk és lelki felfogóképességünk azonban napról napra világosodik, látókörünk szélesedik, és a titkok mindjobban megnyílnak. Isten igazsága mind értékesebb lesz számunkra, amint bizalommal, reménységgel és szorgalmasan kutatjuk a Bibliát:
Péld. 2:3-5; 8:17: "Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz. ";
"Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak. "
e) Naponként vegyük kézbe Bibliánkat! Legyen napi programunk elmaradhatatlan része a Biblia olvasása! Olvassunk inkább keveset, de figyelmesen. A Biblia igéi lelki életünk táplálékát jelentik. Ahogyan fizikai életünk fenntartásához naponta ételt és italt kell magunkhoz vennünk, úgy kell naponként táplálkoznunk az Ige szavaival is, hogy lelki életünk ne sorvadjon el, hanem szüntelenül növekedjék. Így ismerjük meg igazán a Bibliát, így lesz a legdrágább kincsünkké. Isten jelenléte és szavának hallása után "éhezve és szomjazva" vesszük majd kézbe mindig.
Mt. 4:4; 5:6; Jn. 6:63: "Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik. ";
"Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.";
"A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet. "
"Amiképpen magunknak kell ennünk, hogy táplálékhoz jussunk, úgy kell az igét is magunkhoz vennünk. Ne csupán mások közvetítésével szerezzük meg. Gondosan tanulmányozzuk a Bibliát és kérjük a Szentlélek segítségét, hogy megértsük Isten szavát. Vegyünk egy szöveget, összpontosítsuk rá figyelmünket és tegyük feladatunkká, hogy kiderítsük azt a gondolatot, amit Isten abban a szövegben adott számunkra. Mindaddig elmélkedjünk ezen a gondolaton, amíg elsajátítjuk és biztosan tudjuk, hogy mit szól az Úr."
